Freddie Luke McDevilson

Becenevek: Hát, apa csak Fredddie-nek hív, a barátaim néha Frednek, de azt nem szeretem, mások meg nem mernek eltérni a nevemtől, megint mások még a normális nevemet sem tudják
Faj: Ördög
Nem: Férfi
Kor: pff.... kérdezz könnyebbet
Születési hely és idő: A Pokolban, az idő pedig.... semmi közöd hozzá

Play by.: Luke Pasqualino


Munka / rang: Herceg
Képesség: Fájdalmat okozok puszta gondolattal, nem is kell közel lennem az illetőhöz, elég csak rágondolnom, a nevére, vagy bármi hozzá kapcsolódó dologra. Érintésemre pedig sebek keletkeznek az áldozat bőrén, nem halálosak, ha nem érintkezem vele hosszabb ideig, de egyébként, ha esetleg egy percnél tovább találkozik bőrünk, akár meg is ölhetlek. Ennek óriási hátránya, hogy nem irányíthatom, folyton kesztyűt kell viselnem, ha nem akarok mindenkit égésnymokkal tarkítani, vagy vérző sebet okozni.


Halála: Sehogy, hiszen ördögnek születtem, nem kellett meghalnom, hogy a Pokolba kerüljek.

Jellem: Nagyon bonyolult személy vagyok, olyankor tudok legjobban elkomorodni, mikor látszólag a legjobb kedvemben vagyok. És itt a lényeg; látszólag. Nem igazán mutatom ki a valódi érzelmeimet, mert úgy gondolom; senkinek semmi köze hozzá. Barátkozó típus vagyok, vagyis azzá fejlesztettem magam az idő múlásával. Szeretem és megbecsülöm a barátaimat, bármit megteszek értük. Talán azért is védem őket ennyire, mert velem nem egy könnyű igazi barátságot kötni, vannak olyanok, akik azt hiszik, bent vannak a körben, pedig csak elviselem őket. Még a hozzám legközelebb álló személyek sem tudnak rólam mindent. Szeretem a kényelmet, és a nyugalmat.
Állandóan forog az agyam, gondolkodom a könyveken, amiket olvastam, amiket olvasni fogok, mert imádom a könyveket, állandóan azokat bújom, tömve van velük a szobám, az ágyam alatt is vannak, azokon kell átmászni, egyszerűen nem tudsz olyan helyre nézni, ahol nem találsz egyet-egyet elvetve. Nem igazán az én stílusom a barátnő hajkurászás, úgy vagyok vele, hogy jön, amikor a Sors úgy akarja. Nem szoktam felidegesíteni magam csip-csup ki semmiségeken, ha szorul a hurok, hát továbbállok, nem szeretnék összeverekedni senkivel, tudom, mi lenne a vége.
Az apámat szeretem, megvagyok vele, csak a testőrök miatt pikkelek rá egy kicsit, de ők is túlélhetőek. Ám az anyámmal nem éppen napsugaras a viszonyom, mivel nem csípi, hogy feljebb állok a rangsorban és nagyobb hatalmam van. Állandóan bemárt valamiért az apámnak, és még a hazugságtól sem riad vissza ilyen téren.

Kinézet: Hajam barna és szanaszét áll általában. Szemem mogyoróbarna, mély, és általában nem mutat semmit, az érzéseimet csak tőlem tudhatod meg, szóban, mivel ha mosolygok, akkor általában nincsen jó kedvem, csak elrejtem az igazi érzéseimet. Szemeim alatt mindig sötét karikák éktelenkedtek, mióta az eszemet tudom, ez nálam nem alvás kérdése. olyan és kész. Bőröm kicsit barnább, mint az átlag embereké, minden szoli meg napsütés nélkül. Két valaki van, akinek arcom azt mutatja, amit valójában érzek, és az az apám és az anyám. Amúgy teljesen kifejezéstelen arcom, ha valamilyen érzelem mégis feltűnik, hát...maradjunk annyiban, hogy rosszul teszed, ha bedőlsz neki. Első ránézésre teljesen átlagos fiú vagyok, de állítólag, ha jobban megnézi valaki az arcomat, talál benne valami gyilkos elszántságot, és vasakaratot, fegyelmet. Én nem tudom, de igen, ezeket érzem.

Igen vs. Nem:

>> azt, hogy fájdalmat tudok okozni egy gondolattal
>> az apámat
>> a nőket

<< képességem azon részét, ami miatt állandóan kesztyűt kell viselnem
<< az anyámat, mert folyton áskálódik ellenem apámnál a hatalom miatt
<< ha szórakoznak velem


Egyéb tudnivaló: