Dinnie Fernaldo

készen van!

Becenevek: csak ez, Dinnie
Faj: ember
Nem: Férfi
Kor: 22, de kétszáznak érzem magam...
Születési hely és idő: London széle, 1989. Január 1.

Play by.: Chace Crawford


Munka / rang: festő vagyok
Képesség: nincs


Halála: majdnem volt egy kés által

Jellem: Az életem megtanított arra, hogy soha nem lehetek spontán, vagy nyugodt. A szüleim korai elvesztése szörnyen érintett, és az árvaház sem esett a legjobban. Az égésnyomok miatt a karomon gyakran piszkáltak mindig is, míg meg nem szöktem, hiszen így lekapcsolhattam őket. Megtanultam önerőből létezni, míg magukhoz nem vett egy kedves család. Ám mindig is magányos voltam, mellettük is, nem éreztem, hogy ők az igazi szüleim, hogy sok közöm lenne hozzájuk. Rettenetesen kínlódtam egész életemben, hiszen végig kellett néznem az igai szüleim hamuvá égését. Aztán az is rontott a lelki állapotom, hogy valaki majdnem megölt. Egy sötét sikátorban sétáltam, mikor fura hangokat hallottam, mikor megfordultam szembe találtam magam egy gyönyörű férfival, ám szemében csak gonoszság ült, de úgy láttam, jól is szórakozott. aztán csak a fájdalmat éreztem a csuklómba, és egy ütést a fejemen. Mikor felkeltem egy ágyban találtam magam, el volt szorítva a csuklóm, hogy ne vérezzek el, a fejem is be volt kötve. Egy férfi ült az ágyam szélén, és zsibbadt ujjaimat fogta. Ő Daniell, az, aki örökbefogadott. Nagyon szeret engem, talán ő az egyetlen, aki közel juthat hozzám. Ő az, akit az apámként szeretek, és elfogadom a döntéseit. Szeretem, mikor a hajamba túrva von közelebb és ölel magához erősen. Néha fájdalmat okoz, mikor belemarkol a hajamba, vagy elkapja a karomat, de valahogy... ez mindennapos, és elfogadom. Nem közeledek senkihez sem, nincsenek barátaim, csak festek, ezzel keresek pénzt.

Kinézet: Hajam szőkés-barna, szemeim szürkés-kékek, testmagasságom átlagos. Bőröm hulla sápadt, felsőtestem izmos. Alkarjaimat égésnyomok díszítik, és csuklóimon, ahol a támadás ért, vörös csíkok haladnak át az ütőereimen. Sokszor kívántam azt, hogy bárcsak meghaltam volna, ahogy az ismeretlen akarta, de hálás vagyok a világnak Daniellért, aki az apám lett.


Igen vs. Nem:

>> a festés
>> az eget, a csillagokat
>> a fogadott apámat

<< az életemet
<< az iskolát
<< a tömeget és a magasságot


Egyéb tudnivaló: